Árpád révbe ért. Az idő és a történelem viszontagságain átkűzdve magát megérkezett hozzánk is a fejedelem kicsiben és porcelánfigura képében. Bátorítja a nyeregből maradványnépének önrendelkezését, egy tenyérnyi herendin. A Magyar Művészetekért Alapítvány és a Herendi Porcelánmanufaktúra közösen, hogy-hogynem  politikai dimenziókban tévelyegnek, és a Székely Nemzeti Tanács társulatát végső elismerésben részesítették. A díj maga az Árpád fejedelem, tiszta színű-hangú herendiben. Mi másért, az autonómiáért folytatott küzdelemért.  Lám-lám, az első kézzelfogható eredmény.

(a díj..)

Mindenestre az alapítvány nagy ökörséget csinált vagy itt talán a porcelánbiznisz reneszánszát látjuk. Én remélem, hogy az SZNT tevékenységét nem azonosították a magyar művészetekkel (pl. balett), mert nem éppen a művészi kifejezés formanyelvével élnek ezek az öregurak mikor autonómiát kiáltanak. De az sem kizárt, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra ezidáig titkos terveiről rántotta le a leplet ez a díj. Lehet, hogy a székely porcelánfogyasztók tömegeihez szeretne közelebb férkőzni. Gondolták, az autonómiával beindul majd a falusi higénia modernizációja és a monopolhelyzet a porcelánbudik piacán zsíros haszonnal kecsegtet. Vagy akár a kizárólagos forgalmazója lehetne az Orbán Viktor porcelánfiguráknak a csíksomlyói búcsún.




Néha a kicsi is sok. Egy letünt polgári ízlés maradványa, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Magyar Művészetekért Alapítvány forradalmian gondolkodnak a művészetről. Például nemrégiben a nagy mágust, Orbán Viktort tüntették ki. Formabontó nyelvezet.. Csak azt nem értem miért szivatnak? Mert ez az, szopatás. Még jó, hogy nem ebédlőkészlettel adták elismerésüket. Tessék már komolyan venni és nem lejáratni egy közösség politikai célkitűzését. És ne torzítsák giccsé. Mert ezzel egy jókora giccset akasztottak az autonómiatörekvések nyakába.