na persze

érdekes interjúra bukkantam. bokros az mdf lista második helyéről az Adevarul román napilapnak adott interjút. az újság szerint a LIBERÁLIS mdf európarlamenti képviselőjének minőségében. mond sok szépet a román újságíróknak, sőt kifejti, hogy imádja a májusi esőt. ennél már csak az izgalamasabb, hogy drágálja a kávét és túl olcsónak találja a román nyomtatott sajtót (azt is megtudhatjuk, hogy a párt mérései szerint az mdf már 7.7% fölött van).

politikai kultúrát is értekel, bokrost lenyűgözik a szerinte sokkalta szenvedélyesebb hangnemű román politikai vitaműsorok. ízlések s pofonok..

az interjúban természetesen felsorol egy bokréta közgazdaságtani közhelyet Magyarország és Románia gazdaságát illetően (érdekesebbek azon részek ahol összehasonlít).

de sztem most jön az izgalmas rész.

persze hogy a román újságíró nem hagyatja ki a kérdést, hogy mit gondol az erdélyi magyarok autonómiájáról. valahogy a pénzügyi világválság, a megroppant kelet-európai nemzeti gazdaságok és a hagyományosan magyar szélsőséges populisták kontextusában.

bokros azonban ügyesen kilép a csapdából, igaz be is mondja a tutit, hogy a kulturális autonómia oké, a területi jelenleg nemigazán. hát mivel a szóbanforgó térséget elég érzékletesen le lehet írni azzal, hogy nagy a csóróság (szó szerint izédve "éhen halnának"). vagyis a területi autonómia már gazdasági, tudományosan közgazdaságtani kérdés is. sőt, meg is jegyzi, hogy a stabill alapokon álló önigazgatás jelenleg csakis a központi büdzsé hathatós támogatásával lehetne elképzelhető (pl. Aland-szigetek). tovább persze köd minden, szerinte az Unió és a felelős politizálás oldja meg majd a kérdést.

azonban a topik összekapcsolását a szélsőséges politikai erőkkel a következőképpen kerüli ki: szerinte Románia és Magyarország nagyon is közel állnak egymáshoz, a hasonlóságot pedig éppen ezek a politikai erők szokták tagadni.

(kép négymadár.blog.hu)

Figyelem! Nemzetpolitikai bükkfanyelv alakulóban!

Hétvégi aranyköpésünk Korodi Attilától, itt.

"De egyet jegyezzenek meg a mostani kormányzó pártok: a politika jön és megy, de egy nemzet az marad". Nyiháhá..

Ráadás: Markó Szeredában kifejtette, hogy mekkora szopás jogharcilag és kisebbségpolitikailag Románia Uniós-tagsága. Pár éve mintha ennek ellenkezőjéről érveltek, nem? Nó, nem mintha annyira számítana az egész, csupán a paradigmaváltások hordalékaként emeljük pajzsra a kijelentést.

kapaszkodjatok meg, az rmdsz országos, bukaresti politizálásának nyomait műholdról is látni. igen, a google maps is igazolni látszik a szövetség hangsúlyos dimbovita-parti jelenlétét. elnökünk fizikai helye pontosan bemérhető, fotó bizonylatával.

vagyis, ha a google maps szatelitfelvételeinek szolgáltatását igénybe vesszük és netán valami ősi, elemi ösztöntől vezérelve eszünkbe jut rákeresni markó bélára - ne tessék meglepődni - meg is leljük. markó bukarestben tartózkodik, nem messze a parlament épületétől találni az úttest közepén. sajnos nem tudni hogy mozgásban van-e, merre, autóban ül-e (fehérben) vagy esetleg csak mellette áll.

harccal telik minden napunk. zajlik az utcán is, buszmegállókban, közvetlen környezetünkben. k barátunk tiltakozik a nemtörődömség ellen, dokumentált feljelentést készített. a szóban forgó szöveg a sziti egyik buszmegállójának oszlopjáról szennyezi a jövőt. k mindennapi nyelvápoldájából (élvezhető felbontásban a kép itt). külön kiemelendő ez a buzgó - magyar tanárokat megszégyenítő - módszeresség. k pirossal kijavította és odabiggyesztette a végeredményt: 45 helyesírási hiba + fogalmazás.

felnégyelni! alább a fentiekre való tekintettel egy kis zúzda. tudjuk ki vagy norbi és rajtad a szemünk! (csak zárójelben: a zene jó, azonban nem lehet eltekinteni attól a kellemetlen ténytől, h az álomlimuzinos sétálva-szunyókálós siránkozás közepette - a magyar ugar random pontján - szó szerint szoronganak, szorulnak a srácok a hátsóülésen.

mennyire hasonlítanak a kelet-európai népek történelmi narrativái. milyen konfliktusok mentén határozzák meg magukat. hogy születik a kollektív identitás?

az ukrán történelemírás moszkával néz farkasszemet. a nemzetépítési projekt még mindig zajlik: vicces, de a törcikönyvekben a nehezen beharárólható ukránokon (kisoroszok) kívül gyakorlatilag minden más kollektíva (etnikai, regionális, gazdasági, vallási stb.) ellenség lesz, de nemcsak az ukránnak hanem egymásnak is.

ez a történetírás, A történelem konfliktustörténetek egyetlen, koherens narratívába való begyömöszölése.

pl, a nagy ukrán hős (mitől válik valaki megkérdőjelezhetetlen személyiséggé, hőssé?)

Ivan Mazepa élettörténete

ennek kapcsán, apropó, ha jól értem az erdélyi magyar sajtót és a környezetemben elhangzó mindennapi értelmezéseket, akkor az erdélyi mauzóleum bővül a bolíviai "terroristákkal". ha mégse, ettől függetlenül szerintem igazán izgalmas módon talált megértést egy bolíviában lezajlott belpolitikai esemény. az ottani cselekvésük, események itt is értelmet nyertek. sőt, a román sajtóban is empátiával (apró irredentizmustól eltekintve) kezelték a kérdést. gondolom a moldovai események függvényében. váó.

közérdekű közlemény következik:

  "
Páratlanul erős, a Tudósok legjobb hagyományait a legkorszerűbb hangzással, letisztult jazz-funkkal, sodró élő és programozott dobbal, húzós elektronikával, kiváló basszus-riffekkel és hamisíthatlan dadaista szociohorror szövegekkel ötvöző remek opus."

ízelítő budapest zenei olvasztótégelyéből: punk tudósok, új album. a frontemberről: drMáriásról:

                                         "Márklárok

Sokszor eljátszadozom a gondolattal: milyen boldog élete lehet egy bora-borai bennszülöttnek vagy csukcs eszkimónak, akiket a sors különös szeszélye nem ajándékozott meg márklár politikusokkal és hangadókkal.

Majdnem azt írtam, márklár gondolkodókkal, de ez azért kissé erős lenne."

                                                                                    Márklár Márklár

a ravasz, az agy, és a két füstölgő puskacső: 1 2. és erdély, pont ma.

                    A Hargita Népe ügy – márklárság

 

Mi lehet az oka ennek a gyűlölethullámnak? Talán ezek a márklárkák magyarból nem nézték gyerekkorukban a tévében a Süsü, a sárkányt, ami egy olyan lényről szól, akit száműztek márklársága miatt, de befogadták őt az emberek, akik nagyon megszerették? A Pom-Pom meséit, ahol fura márklárok vonulnak fel, de mind szeretetreméltó márklárként illeszkednek be a város márklárába? A Vízipók csodapókot, aki egészen más, mint a keresztes pók, mégis márklárok?
 

                                                                 Márklár Márklár

Tag-mondatban: igen nem talán civil politikai beszéd újságíró összefogás nyilvánosság magyar magyar cselekvés felelős jogi gyűlölet liberalizmus kockázat erdély fasiszta ügy értékrend közélet szcenárió.

kicsit késve, de boldog névnapot kivánok Kányádi Sándornak. szerinte a webet meg kellene tanítani magyarul. hogy szaván fogjam, én őszintén örvendeni tudnék egy kányádi blognak :) nó, alább egy általa komponált szimfóniával tisztelgek.

fekete-piros

leíró költemény, melyet szereztem a

kolozsvári Malomárok és Telefonpalota

közti járdaszigetről az ezerkilencszáz-

hatvanas-hetvenes esztendőkben csütörtök

és vasárnap délutánonként.

bármennyire is fura, de az egységes erdélyi magyar akol, az rmdsz kialakulásában jelentős szerepet játszott (a mai napig) a fekete március. pontosabban, hogy mivé vált. egységileg.

maradjon az események kulcsamotivumaként a komcsi elit: 89 káosza után nekiállottak felépíteni a megroggyant román államhatalmat. természetesen, mint minden teremtő, a saját képére formálva. tény, hogy az eseményekre hivatkozva újjászervezték a titkosszolgállatokat, a szekut, immáron SRI-ként. marosvásárhelyen, diverziókeltéssel (amiben a román titkozszolgállatok kelet-európaszerte elismertek voltak).

a 9O-es évek elején etnikai konfliktust rendezni, leszervezni és ezzel magyarázkodni nem számított tabunak. a jugoszláv szomszéd (és nemcsak) tálcán kínálta a modellt. a keleteurópai társadalmak körül lebomlani látszottak az államhatalmak és új szevező elvként pedig az került, ami a legkézenfekvőbb: az etnikai közösségek politikai szolidaritása. ezzel már lehetett valamit kezdeni.

89 román-magyar összeborulása után (az elnyomó komcsi lett a közös ellenség) márciusban sikeresen húztak klasszikusnak mondható törésvonalat a formálódó nemzettestbe. az etnikait. a magyarok és románok látni kezdték az ellenséget és maradt minden a régi mederben. pár hónapra rá aztán hasonló stílusban szétverték a bukaresti mozgalmi-woodstockot, a golánokat is. mission completed: jött a választás, a nemzetközi és belpolitikai nyomás követelte változások irányítói, őrei pedig ugyanazok lehettek, mint 89 előtt. 

ez a sztori hatással volt természetesen a magyar politikai magatartásra is. hogy mivé serdült az akkor épp bimbozó politikai közösség. az addig laza, föderatív magyar érdekképviselet szorosabb egysége akkor alapozódott meg (példaként a sepsiszentgyörgyi madiszt hoznám fel, ami ennek következtében kényszerpályára került, mint ífjusági szervezet). azóta is vitatjuk, helyesen döntöttek-e. ha igen, akkor paradox módon, de ezt a szekunak köszönhetjük. 

mellékszál, de marosszék és vásárhely azóta sem találja a helyét. az erdélyi magyar kisebbségi mentalitást ők pacifikálásként élték meg. ez azóta is tartó identitászavarral jár.